Rostás - Farkas György honlapja
Könyvfesztivál 2013
Költészet Napja 2013
Berettyóújfalu
(Készítette: Berettyó TV)
A költészet napi megemlékezést a városi hagyományokhoz híven a Tavasz körút 1. szám alatt, az egykori Nadányi háznál tartották, az elmúlt hetek időjárásától eltérően igazi tavaszi, napsütéses időben Dr. Benke Mária házigazdaként köszöntötte a vendégeket, köztük Rostás-Farkas György József Attila díjas költőt. A műsorban közreműködtek Pércsi Liliána, Bai Károly és Lakatos Antal versmondók, és Kocsis Csaba énekmondó.
Bátorkeszi Roma Irodalmi Nap 2012
Bihari Zenei Napok 2012
Bihari János, a híres cigány prímás és zeneszerző szülőhelyén, a felvidéki Nagyabonyban rendezték meg immár 48. alkalommal a Bihari Zenei Napokat.
Az ünnepi programon helyi közéleti személyiségek és művészek mellett magyarországi vendégek is részt vettek. A Dunaszerdahelyi Romológiai Kutatóintézet képviseletében dr. Ravasz József tanszékvezető docens tartott előadást.
A Cigány Tudományos és Művészeti Társaság delegációját Rostás - Farkas György, József Attila díjas író vezette.
Habsburg József Ágost emlékezete
Cigány Tudományos és Művészeti Társaság
XXI. Nemzetközi tudományos konferencia
2011 októberében tartotta a társaság 21. alkalommal nemzetközi tudományos tanácskozását, melynek témája az Európai Roma Stratégia volt. A tanácskozásról a ctmt.freewb.hu weboldalon olvashatnak beszámolókat.
Itt néhány előadásból közlünk videórészleteket:
Miklóssy Endre, mérnök, főiskolai tanár: https://www.youtube.com/watch?v=moApxce5IrE&feature=relmfu
Bencsik Gábor, történész, újságíró:
Forrai Tamás SJ, jezsuita provinciális
| Roma Nap a Szófiai Magyar Intézetben |
|
A Szófiai Magyar Intézetben is megemlékeznek a Nemzetközi Roma Napról. Az ünnep alkalmából magyarországi cigány alkotók munkásságával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A program keretében nyílt meg a Lakatos Klára és Pató Selam festményeiből, grafikáiból készült kiállítás, és került sor arra az irodalmi estre, melynek vendége Rostás-Farkas György író, költő volt. Dr. Doncsev Toso, az intézet igazgatója meghívására a rendezvényen részt vett a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság delegációjának tagjaként Szolnoki Csanya Zsolt költő és Fialovszky Magda televíziós szerkesztő, újságíró is. A két napos esemény programjában irodalmi est, filmvetités és a cigányság helyzetével foglalkozó kerekaztal beszélgetés is szerepelt. A társszervezők: a Bolgár Országgyűlés Fiatal Roma Gyakornokainak Klubja, Romart Egyesület jelenlévő képviselői között üdvözölhettük Vaszil Csaprazov neves bulgáriai cigány írót, költőt, a szófiai egyetem professzorát is. Az irodalmi est különleges élményét jelentette a Rostás - Farkas György műveiből készült magyar, cigány és bolgár nyelven elhangzó összeállítás. Lakatos Klára és Pató Selam kiállítása április 30-ig tekinthető meg Szófiában.
(FM) A programról készült képes összeállításunkat az alábbi hivatkozáson tekinthetik meg:
|
Aranytollat kapott Rostás-Farkas György
(Dányi László / Hir6, 2012.03.15.)
Az újságírószakma legmagasabb elismerését, az Aranytoll-díjat vehette át március 15., Nemzeti Ünnepünk alkalmából a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, a MÚOSZ budapesti Vörösmarty utcai székházában az újkígyósi születésű Rostás-Farkas György.
A Békés megyei Újkígyóson sokgyermekes cigány családban született József Attila-díjas költő, író, újságíró munkásságát eddig Móricz Zsigmond-díjjal, valamint a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztjével és Babérkoszorújával ismerték el, ő a MÚOSZ Cigány Újságírók Szakosztályának elnöke is.
Alapító irodalmi főmunkatársa volt az első magyarországi roma lapnak, a Cigány Újság – Romano Nyevipének, dr. Antall József miniszterelnök támogatásával elnök-főszerkesztőként megalapította a Kethano Drom – Közös Út roma kulturális-társadalmi magazint.
A Hír6.hu budapesti lakásán hívta fel a kitüntetettet, a békéscsabai 611. számú Szakmunkásképző Intézet és Rózsa Ferenc Gimnázium egykori tanulóját.- Jól esik ez a kimondottan szakmai elismerés, amelyet rögvest szülőföldem és hazám javára ajánlok fel. Legtöbb hely a szívemben Újkígyósé, a békési embereké. Alig várom már, hogy a nyáron újra találkozzak Békéscsabán szeretett diáktársaimmal, tanáraimmal. Húz a szívem haza, ott vannak a gyökereim. Örömmel hallottam, hogy a 60 éves Szeverényi Mihály festőművésznek kiállítása nyílt a Jankay galériában.
Rostás-Farkas György, a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság elnöke a napokban megalapította a Kethano Drom – Közös Út Baráti Kört, amelyhez az első között csatlakozott dr. Duray Miklós ismert felvidéki politikus, volt szlovákiai parlamenti képviselő...
A díj laudációja:
Rostás-Farkas György alapító irodalmi főmunkatársa volt az első magyarországi roma lapnak, a Cigány Újság – Romano Nyevipének. Elnök-főszerkesztőként megalapította a Közös Út – Kethano Drom kulturális-társadalmi magazint. A MÚOSZ Cigány Újságírók Szakosztályának elnöke. Tanulmányai, cikkei számos lapban jelentek meg, többek között az Élet és Irodalom, Magyar Nemzet, Pedagógiai Szemle hasábjain. Munkásságát eddig József Attila-, Móricz Zsigmond-díjjal valamint a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztjével és Babérkoszorújával ismerték el.
A RákosmenteTv tudósítása Rostás - Farkas György Aranytoll kitüntetéséről:
link: http://www.rakosmentetv.hu/video/aranytoll-dijat-kapott-rostas-farkas-gyorgy
Indiától hazáig
2009. február 28.
Végtelenül gazdag életpályát ünnepeltek azok, akik az Apáczai Kiadó színháztermében gyűltek össze azért, hogy együtt legyenek az író, költő, újságíró, műfordító Rostás-Farkas György 60. születésnapján.
Rostás-Farkas György Újkígyóson született oláh cigány család sokadik gyermekeként. Családja és közössége ragaszkodott hagyományaihoz, nyelvi kultúrájához, ápolásához és megőrzéséhez. Rostás-Farkas György is ennek szenteli az életét. A nyolcvanas évek végétől sorra jelennek meg művei, melyek közös vonása, hogy segítenek bepillantani a cigányság történetébe, gondolat és érzésvilágába.
„RFGY” (ahogy az őt jól ismerők hívják) nem csak költőként, hanem közéleti szereplőként is mindig azon fáradozott, hogy annak az emberi közösségnek a "mássága", amelyből ő maga is származik, amelyet vállal és amelyet képvisel, ne sziget és börtön legyen, hanem történelmi és kulturális értékek műhelye.
Rostás-Farkas György saját „műhelymunkájának” az eredménye jónéhány prózai mű (Cigányságom vállalom, Apám meséi I-II., A Nap gyermekei, Káló népe, Anyanyelvünk ölelésében), néprajzkönyv (A cigányok története, A cigányok hagyomány és hiedelemvilága, Nomád ősök vándorútján, Ősi cigány mesterségek és foglalkozások, Európa utolsó vándorai I-II.), műfordítás (Saint Exupery: O cino krajoro – A kisherceg; Kertész Imre: Bizhelyakipe - Sorstalanság) és verseskötet. Emellett Képes cigány olvasókönyvet állított össze, és Karsai Ervinnel közösen elkészítette a cigány-magyar, magyar-cigány szótárat, amely mind a mai napig alapműnek számít a romani nyelv hazai kutatásában és oktatásában.
1971-ben, Londonban alapító tagja volt a Cigány Világszövetségnek, s hiába marasztalták, őt hazahúzta a szíve, s utóbb itthon, több cigány érdekképviseletben vállalt tisztséget az elmúlt évtizedekben. Jelenleg a Magyar Írószövetségnek és a TIT elnökségének is tagja, s a kétnyelvű Közös Út – Kethano Drom főszerkesztője. Mint mondja, a Közös Út főszerkesztőjeként erkölcsi kötelességének tartja, hogy a cigányság mellett a többségi társadalomhoz is szóljon, vállalva a híd szerepét és a roma integráció elősegítését.
Ilyen életpálya mellett volt tehát oka annak, hogy Rostás-Farkas György 60. születésnapján a családtagokon és barátokon túl számtalan közéleti személyiség - író, történész, művész, lelkész, egyetemi tanár - tette tiszteletét, köztük Lévai Anikó is. Köszöntőt mondott többek között Aáry Tamás Lajos, az oktatási jogok miniszteri biztosa, Duray Miklós és Pogány Erzsébet mint írótárs és mint a szintén kisebbségben élő szlovákiai magyarság képviselői, Dr. Bencsik Dávid, az Új Társadalom Szalon alapítója, Kiss Ulrich jezsuita szerzetes, Rónai Tamás a Holocaust Múzeumtól, Hevesi József, Békés megye közgyűlésének tagja és Pomogáts Béla irodalomtörténész. Szabad György levélben küldte el szívbéli jókívánságait, Tőkés László pedig szintén a távolból köszöntötte barátját és harcostársát, aki „Isten felkent szolgájaként igyekszik minél többet tenni a népéért”.
„Ötszáz évre visszamenően minden anyai-apai ősöm cigányember volt. Íróként célom, nyíltan, mindig az igazat írni, s engedni másokat is bepillantani népem történetébe, szenvedéseibe, örömeibe, érzelemvilágába, a mi rejtelmes világunk kincses birodalmába”- jelentette ki az ünnepelt az összejövetelen. Az elmúlt hetek történéseiről sem akart hallgatni a költő, s a jelenlegi helyzetet illetően megjegyezte: a cigányok és a nem cigányok egy hazában élnek, s nem lehetnek egymás ellenségei. „Nem szabad felülni egyesek elterelő hadműveletének. Soha nem voltunk és nem lehetünk annak a hazának az ellensége, ahol hétszáz éve élünk. Cigány és magyar nem fog egymás ellenségé válni” – mondta.
Mielőtt a Rostás-Farkas Györgyöt régóta ismerő Gergely Dezső római katolikus teológus és „rashaj” (ez a „pap” cigány elnevezése) megáldotta a cigány és a magyar zászlót arra emlékeztetett, hogy hajdanán a cigányvajdák kereszteltek, eskettek és temettek is, s az est ünnepeltje olyan életet élt ezidáig, mint aki egyfajta világi papja saját népének. Esztergályos Jenő, az Apáczai Kiadó igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy mi magyarok, nagyon sokfélék vagyunk, tehetségesek vagyunk, s ezt a tehetséget nem szabad elpazarolnunk egymás ellen.
A születésnapi, „Indiától hazáig” című irodalmi est keretében Béres Ilona és Bánffy György olvasta fel a költő válogatott verseit, Finta Arina és Rupa Ilona énekelt, a Franciaországból hazatelepült Kathy-Horváth Lajos hegedűművész játékát lehetett csodálni, és fellépett a Szecső Kovács Zoltán táncművész vezette táncegyüttes.
Az est végén a Roma Szakkollégium diákjai köszönték meg tanáruknak azt, amit Rostás-Farkas György a cigány fiatalokért tesz, s mint mondták, mindannyiuk számára példamutató az a kettős kötődés és identitás, amelyben Rostás-Farkas György él, s amellyel hidat épít cigányok és nem cigányok között.
Bánffy György az irodalmi esten túl Gyurkovits Tibort idézte, aki így írt írótársáról, valamint a cigányságról, a „fekete tekintetű magyarokról”: „Nem hiszek a másságban - városi ficsúrok találják ki maguk andalítására. A cigány - cigány, ugyanolyan. A mienk. A mifajta. Nincs másság. Mienkség van. Ezek a versek. Ez Rostás-Farkas György.”
(Forrás: Orbán Viktor honlapja)
Rostás-Farkas György köszöntése
2009. február 28.
Febuár 28-án Duray Miklós is részt vett az Apáczai Kiadó színháztermében azon az ünnepségen, melyen Rostás-Farkas György író, költő, újságíró, műfordító 60. születésnapját ünnepelték.
Rostás-Farkas Györgynek a nyolcvanas évek végétől sorra jelennek meg művei, melyek közös vonása, hogy segítenek bepillantani a cigányság történetébe, gondolat és érzésvilágába. Alapító tagja volt a Cigány Világszövetségnek, több cigány érdekképviseletben vállalt tisztséget az elmúlt évtizedekben.
Rostás-Farkas György 60. születésnapján a családtagokon és barátokon túl számtalan közéleti személyiség - író, történész, művész, lelkész, egyetemi tanár - tette tiszteletét, köztük Lévai Anikó is. A Felvidékről köszöntötte őt Duray Miklós és Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért irodahálózat igazgatónője.
Rostás-Farkas György levélben is megköszönte barátainak, hogy felköszöntötték életjubileuma alkalmából:
"Kedves Testvéreim, Barátaim!
Ezúton is köszönöm mindnyájatoknak azt a kedvességet és szívbéli szeretetet, mellyel 60. születésnapom alkalmából megtiszteltetek.
Jó tudni, hogy még él a barátság és a szeretetet, hogy ennyi év és ennyi “viszály” közben is meg tudtuk őrizni a hajdani lángot és emberséget, ami összetartott bennünket.
Kívánom mindannyiunknak, hogy ez így maradjon az idők végezetéig.
Testvéri szeretettel és baráti öleléssel kívánok erőt, egészséget és minden jót.
Te del Tumen o Sunto Del bax, zorr, sastyipe haj lungo trajo!
(Forrás: Duray Miklós honlapja)
